![\"\"](\"https:\/\/basilica.lovaszdenes.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/01\/Szent_Istvan_Bazilika-default-image_2-645x1024.jpg\")
\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/p>\nA Szent Istv\u00e1n Bazilik\u00e1t Hild J\u00f3zsef tervei szerint 1851-ben kezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni kor\u00e1nak klasszicista st\u00edlusjegyeiben. A f\u0151v\u00e1ros legnagyobb r\u00f3mai katolikus temploma viszontags\u00e1gos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt fel. Egy \u00e9vvel Hild hal\u00e1la ut\u00e1n, 1868-ban a kupola beomlott. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s folytat\u00e1s\u00e1val Ybl Mikl\u00f3st b\u00edzt\u00e1k meg, aki a tervez\u00e9s hib\u00e1it kijav\u00edtotta \u00e9s a templom eg\u00e9sz\u00e9t a renesz\u00e1nsz elemeinek alkalmaz\u00e1s\u00e1val \u00e1tfogalmazta. Ybl Mikl\u00f3s 1891-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la ut\u00e1n az \u00e9p\u00fclet bels\u0151 ter\u00e9nek kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t, berendez\u00e9s\u00e9t, valamint d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9t Kauser J\u00f3zsef \u00e9p\u00edt\u00e9sz \u00e9s Lollok L\u00e9n\u00e1rd pl\u00e9b\u00e1nos egys\u00e9ges ikonogr\u00e1fiai program szerint tervezte meg. A templom 1897-t\u0151l az els\u0151 magyar kir\u00e1ly, Szent Istv\u00e1n nev\u00e9t viseli, akinek szem\u00e9lye a magyars\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t d\u00f6nt\u0151en befoly\u00e1solta, hiszen Magyarorsz\u00e1g \u00e1ltala v\u00e1lt kereszt\u00e9ny \u00e1llamm\u00e1. Kiz\u00e1r\u00f3lag magyar szobr\u00e1sz- \u00e9s fest\u0151m\u0171v\u00e9szeket k\u00e9rtek fel a m\u0171alkot\u00e1sok elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re. A templom felszentel\u00e9s\u00e9re 1905-ben ker\u00fclt sor. A z\u00e1r\u00f3k\u00f6vet 1906-ban I. Ferenc J\u00f3zsef jelenl\u00e9t\u00e9ben helyezt\u00e9k el. Az \u00e9p\u00fcletet 1983 \u00e9s 2003 k\u00f6z\u00f6tt teljes k\u00f6r\u0171en fel\u00faj\u00edtott\u00e1k.<\/p>\n
\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/p>\n
A f\u0151homlokzaton J\u00e9zus Krisztus szavai olvashat\u00f3k: \u201eEGO SUM VIA VERITAS ET VITA\u201d, \u201e\u00c9n vagyok az \u00dat, az Igazs\u00e1g \u00e9s az \u00c9let\u201d. A timpanon szoborcsoportja Sz\u0171z M\u00e1ri\u00e1t \u00e1br\u00e1zolja \u00f6l\u00e9ben a kisded J\u00e9zussal, magyar kir\u00e1lyokkal \u00e9s szentekkel k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve. A torony szoborf\u00fclk\u00e9iben a n\u00e9gy nyugati egyh\u00e1zatya (Ambrus, Jeromos, \u00c1goston \u00e9s Nagy Szent Gergely p\u00e1pa) szobra l\u00e1that\u00f3. A kupoladob f\u00fclk\u00e9iben a n\u00e9gy evangelista (M\u00e1t\u00e9, M\u00e1rk, Luk\u00e1cs \u00e9s J\u00e1nos) \u00fcl\u0151 alakja tekint a n\u00e9gy \u00e9gt\u00e1j fel\u00e9. A keleti oldal homlokzati gal\u00e9ri\u00e1j\u00e1n \u00e1ll J\u00e9zus Krisztus \u00e9s az \u0151t k\u00f6r\u00fclvev\u0151 12 apostol nagym\u00e9ret\u0171 szoborcsoportja. A homlokzati szobrok mindegyik\u00e9t Feszler Le\u00f3 k\u00e9sz\u00edtette.\u00a0A templom el\u0151csarnok\u00e1ban Szamovolszky \u00d6d\u00f6n Apostol kapuja f\u00f6l\u00f6tt l\u00e1that\u00f3 a Bazilika n\u00e9vad\u00f3 szentj\u00e9nek m\u00e1rv\u00e1nytond\u00f3ja, amelyet Senyei K\u00e1roly mint\u00e1zott meg. A f\u00e9lk\u00f6r\u00edves mozaik Th\u00e1n M\u00f3r alkot\u00e1sa, a felh\u0151k\u00f6n tr\u00f3nol\u00f3 Megv\u00e1lt\u00f3val.<\/p>\n
A Bazilika harangjai a Nagyboldogasszony harang kiv\u00e9tel\u00e9vel a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faviszontags\u00e1gai \u00e1ldozat\u00e1ul estek. Ez a harang volt a legels\u0151 \u00e9s az \u00e9szaknyugati toronyban helyezt\u00e9k el. 1863-ban \u00f6nt\u00f6tt\u00e9k Walser Ferenc \u00f6nt\u00f6d\u00e9j\u00e9ben. K\u00fcl\u00f6nleges hangz\u00e1s\u00e1nak \u00e9s anyag\u00f6sszet\u00e9tel\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhette, hogy kegyelmi k\u00e9rv\u00e9ny alapj\u00e1n megmenek\u00fclhetett a rekvir\u00e1l\u00e1st\u00f3l. A passaui Perner c\u00e9g r\u00e9szben \u00f6nk\u00e9ntes j\u00f3v\u00e1t\u00e9tel, r\u00e9szben pedig a n\u00e9met katolikusok \u00e9s a Rotary Klub adom\u00e1nyaib\u00f3l p\u00f3tolta az elhurcolt harangokat (1990 \u00e9s 1993 k\u00f6z\u00f6tt). Jelenleg a k\u00e9t toronyban 6 harang lakik. K\u00f6z\u00f6tt\u00fck az orsz\u00e1g legnagyobbja, melyet Szent Istv\u00e1n nev\u00e9re szenteltek, 9250 kg t\u00f6meg\u0171. A d\u00e9lnyugati torony egyed\u00fcli lak\u00f3j\u00e1t 1990-ben \u00f6nt\u00f6tt\u00e9k. Csak k\u00fcl\u00f6nleges alkalmakkor kondul meg. M\u00e9ly, \u00f6bl\u00f6s z\u00fag\u00e1sa k\u00eds\u00e9ri az augusztus 20-ai k\u00f6rmenetet. Az \u00e9szaknyugati torony 5 harangja az eredeti \u00f6nt\u00f6ttvas \u00e1llv\u00e1nyon f\u00fcgg \u00e9s felv\u00e1ltva sz\u00f3lalnak meg. A Nagyboldogasszony 3100 kg, a Szent Henrik 2150 kg, a Boldog Gizella 1200 kg, a Szent Imre 750 kg, a Szent Erzs\u00e9bet harang pedig 500 kg t\u00f6meg\u0171.<\/p>\n
\t\tIstv\u00e1n kir\u00e1ly 1038. augusztus 15-\u00e9n, Nagyboldogasszony napj\u00e1n hunyt el. A feh\u00e9rv\u00e1ri k\u00e1ptalan, f\u00e9ltve a bebalzsamozott \u00e9s mumifik\u00e1l\u00f3dott holttestet a megszents\u00e9gtelen\u00edt\u00e9st\u0151l, kiemelte a bazilika k\u00f6zep\u00e9n \u00e1ll\u00f3 m\u00e1rv\u00e1nyszarkof\u00e1gb\u00f3l, \u00e9s a bazilika alatt l\u00e9v\u0151 s\u00edrkamr\u00e1ban rejtette el. Ekkor t\u00f6rt\u00e9nt, hogy az \u00e9ps\u00e9gben megmaradt jobb kezet lev\u00e1lasztott\u00e1k, mivel csod\u00e1s er\u0151t tulajdon\u00edtottak neki, \u00e9s a bazilika kincst\u00e1r\u00e1ba vitt\u00e9k.A kincst\u00e1r \u0151re Merkur volt, aki k\u00e9s\u0151bb eltulajdon\u00edtotta a szent erekly\u00e9t \u00e9s bihari birtok\u00e1n rejtette el. Mikor Szent L\u00e1szl\u00f3 h\u00edrt hallott az erekly\u00e9r\u0151l, felkereste Merkurt a birtok\u00e1n. Megbocs\u00e1tott a \u201etolvajnak\u201d \u00e9s a Szent Jobb megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1nak hely\u00e9n, els\u0151 kir\u00e1lyunk tisztelet\u00e9re, a szent ereklye m\u00e9lt\u00f3 elhelyez\u00e9s\u00e9re, Szent Jobbi ap\u00e1ts\u00e1got alap\u00edtott. Ezut\u00e1n sorsa h\u00e1nyattatott: Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ron, Boszni\u00e1ban, Raguz\u00e1ban (Dalm\u00e1cia, ma Dubrovnik) is \u0151rizt\u00e9k, majd 1771-ben M\u00e1ria Ter\u00e9zia Bud\u00e1ra hozatta. Itt a Szent Jobbot az Angolkisasszonyok gondjaira b\u00edzta, ezzel egy\u00fctt elrendelte Szent Istv\u00e1n napj\u00e1nak, augusztus 20-nak meg\u00fcnnepl\u00e9s\u00e9t.
Az 1800-as \u00e9vek elej\u00e9n II. J\u00f3zsef rendelet\u00e9re a keresztesek f\u00e9rfirendje \u0151rizte, majd a rend megsz\u0171n\u00e9se ut\u00e1n, 1865-t\u0151l az esztergomi f\u0151egyh\u00e1zmegye feladata volt a Szent Jobb biztons\u00e1gos \u0151rz\u00e9se. Az 1900-as \u00e9vek elej\u00e9n a budav\u00e1ri palota Zsigmond-k\u00e1poln\u00e1j\u00e1ba ker\u00fclt, ahol 1944-ig volt l\u00e1that\u00f3. A h\u00e1bor\u00fa viszontags\u00e1gai el\u0151l nyugatra menek\u00edtett\u00e9k, ahonnan 1945. augusztus 19-\u00e9n ker\u00fclt vissza Magyarorsz\u00e1gra. 1950-ben a Szent Istv\u00e1n Bazilika pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1j\u00e1nak \u0151rz\u00e9s\u00e9re b\u00edzt\u00e1k. 1987-t\u0151l a Szent Jobb (mai M\u00e1ria-k\u00e1polna) k\u00e1poln\u00e1ban volt l\u00e1that\u00f3, 2018 \u00f3ta a templomt\u00e9rben szeml\u00e9lhet\u0151 meg. Kett\u0151s ereklyetart\u00f3 \u00f3vja: a k\u00fcls\u0151 k\u00e1polna alak\u00fa neog\u00f3tikus ereklyeh\u00e1z 1862-ben k\u00e9sz\u00fclt B\u00e9csben Lippert J\u00f3zsef tervei alapj\u00e1n. A bels\u0151 \u00fcveghengerben helyezt\u00e9k el a Szent Kir\u00e1ly k\u00e9zerekly\u00e9j\u00e9t. Minden \u00e9v augusztus 20-\u00e1n Szent Jobb k\u00f6rmenettel \u00fcnnepelj\u00fck \u00e1llamalap\u00edt\u00f3 Szent Kir\u00e1lyunkat.
A Szent Jobb a Bazilik\u00e1ban a Nagyboldogasszony olt\u00e1rn\u00e1l tal\u00e1lhat\u00f3.\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t![\"\"](\"https:\/\/basilica.lovaszdenes.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/01\/IMG_5624-683x1024.jpg\")
\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t![\"\"](\"https:\/\/basilica.lovaszdenes.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/01\/IMG_0697-2-200x300.jpg\")
\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/p>\n
Az impoz\u00e1ns szent\u00e9ly oszlopsorral k\u00f6r\u00fclvett f\u0151olt\u00e1r\u00e1nak baldachinja alatt \u00e1ll a Bazilika n\u00e9vad\u00f3 szentj\u00e9nek carrarai m\u00e1rv\u00e1nyb\u00f3l faragott szobra, kez\u00e9ben az apostoli \u00e9s kir\u00e1lyi hatalom jelk\u00e9peivel: a kett\u0151s kereszttel \u00e9s az orsz\u00e1galm\u00e1val. A baldachin tetej\u00e9n G\u00e1briel arkangyal szobra \u00e1ll, kez\u00e9ben a Szent Koron\u00e1val, amelyet II. Szilveszter p\u00e1pa k\u00fcld\u00f6tt apostoli kir\u00e1lyunknak az els\u0151 \u00e9vezredfordul\u00f3n. A szent\u00e9ly h\u00e1ts\u00f3 fal\u00e1t Mayer Ede bronz domborm\u0171 sorozata d\u00edsz\u00edti a Szent Kir\u00e1ly \u00e9let\u00e9b\u0151l vett jelenetekkel. Ezek a k\u00f6vetkez\u0151k: Szent Istv\u00e1n legy\u0151zi Kopp\u00e1nyt, Asztrik ap\u00e1t meg\u00e9rkezik R\u00f3m\u00e1b\u00f3l a Szent Koron\u00e1val, Pannonhalma megalap\u00edt\u00e1sa, Szent Istv\u00e1n \u00e1tadja az Intelmeket Szent Imre hercegnek. Az olt\u00e1r m\u00f6g\u00f6tt a Szent Korona apote\u00f3zisa (magasztal\u00e1sa) l\u00e1that\u00f3 Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a F\u0151v\u00e1ros c\u00edmer\u00e9vel. F\u00f6l\u00f6tte olvashat\u00f3 a latin nyelv\u0171 foh\u00e1sz, amely magyarul \u00edgy hangzik: \u201eSzent Istv\u00e1n kir\u00e1ly j\u00e1rj k\u00f6zben \u00e9rt\u00fcnk a sz\u00e1zadok halhatatlan Kir\u00e1ly\u00e1n\u00e1l\u201d. A szent\u00e9ly f\u00e9lkupol\u00e1j\u00e1n a szentmise r\u00e9szeinek allegorikus \u00e1br\u00e1zol\u00e1sai l\u00e1that\u00f3k Bencz\u00far Gyula tervei alapj\u00e1n: Kyrie eleison, Christe eleison; Gloria in excelsis Deo; O salutaris Hostia; Dona nobis pacem; Benedicamus Domino Alleluja.<\/em><\/p>\n A bal oldalhaj\u00f3 bej\u00e1rata mellett Roskovics Ign\u00e1c festm\u00e9nye \u00f6r\u00f6k\u00edti meg az Esztergomi F\u0151egyh\u00e1zmegye v\u00e9d\u0151szentj\u00e9t, Pr\u00e1ga egykori p\u00fcsp\u00f6k\u00e9t, Szent Adalbertet ( 956-997). A v\u00e9rtan\u00fa p\u00fcsp\u00f6k 994\u2013995-ben j\u00e1rt Magyarorsz\u00e1gon, \u0151 keresztelte \u00e9s b\u00e9rm\u00e1lta meg Szent Istv\u00e1nt. Adalbert a balti n\u00e9pek t\u00e9r\u00edt\u00e9se sor\u00e1n, 997. \u00e1prilis 23-\u00e1n halt v\u00e9rtan\u00fahal\u00e1lt (erre utalnak az olt\u00e1rk\u00e9pen l\u00e1that\u00f3 l\u00e1ndzs\u00e1k), teste Lengyelorsz\u00e1gban nyugszik. 999-ben avatta szentt\u00e9 II. Szilveszter p\u00e1pa, akit\u0151l a magyar uralkod\u00f3 a f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t jelent\u0151 kir\u00e1lyi koron\u00e1t kapta. Az \u00fcvegablakra 2003-ban ker\u00fclt a kor\u00e1bbi ideiglenes pl\u00e9b\u00e1niatemplom (\u00e9s a v\u00e1rosr\u00e9sz) n\u00e9vad\u00f3ja, Szent (III. Babenberg) Lip\u00f3t (1073-1136) alakja, aki egyben Ausztria v\u00e9d\u0151szentje. A kereszthaj\u00f3 nagym\u00e9ret\u0171 olt\u00e1rk\u00e9pe a megfesz\u00edtett Krisztust \u00e1br\u00e1zolja, amely Stettka Gyula megrend\u00edt\u0151 sz\u00e9ps\u00e9g\u0171 festm\u00e9nye. A festm\u00e9ny k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge, hogy ha els\u00e9t\u00e1lunk el\u0151tte, b\u00e1rhol \u00e1llunk meg, J\u00e9zus t\u00e9rdei mindig fel\u00e9nk n\u00e9znek. A bal oldali szoborf\u00fclk\u00e9ben I. Ferenc J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r adom\u00e1nya, Assisi Szent Ferencet \u00e1br\u00e1zol\u00f3 szobor l\u00e1that\u00f3. A jobb oldaliban pedig Gonzaga Szent Alajos szobra van, amely h\u00edvek adom\u00e1nya. Mindkett\u0151 szobor Str\u00f3bl Alajos alkot\u00e1sa. A tabern\u00e1kulumon Herpka G\u00e9za tan\u00e1r alkot\u00e1sa az \u00e9let \u00e9s hal\u00e1l, a jobb oldali az \u00e9let f\u00e1ja, Piet\u00e1 jelenet\u00e9t \u00e1br\u00e1zolja. A k\u00f6vetkez\u0151 olt\u00e1r Feszty \u00c1rp\u00e1d triptichonja a gyermek J\u00e9zust tan\u00edt\u00f3 Szent J\u00f3zseffel, valamint Szent P\u00e9ter \u00e9s Szent P\u00e1l apostol alakj\u00e1val. Szent P\u00e9ter a mennyek kapuj\u00e1nak kulcs\u00e1t tartja a kez\u00e9ben, m\u00edg P\u00e1l apostol egy kardot, amely a v\u00e9rtan\u00fahal\u00e1l\u00e1t jelk\u00e9pezi. Az \u00fcvegablakon Szent Andr\u00e1s \u00e9s az andr\u00e1skereszt l\u00e1that\u00f3. A legenda szerint Szent Andr\u00e1st a saj\u00e1t k\u00e9r\u00e9s\u00e9re fesz\u00edtett\u00e9k \u00e1tl\u00f3s keresztre, mivel azt mondta, hogy nem m\u00e9lt\u00f3 a Krisztus\u00e9val azonos form\u00e1j\u00fa keresztre fesz\u00edt\u00e9sre.<\/p>\n \t\tA k\u00f6vetkez\u0151 olt\u00e1ron Szent Istv\u00e1n fia, Szent Imre herceg sz\u00fczess\u00e9gi fogadalm\u00e1nak festm\u00e9nye l\u00e1that\u00f3 id. Vastagh Gy\u00f6rgyt\u0151l. Istv\u00e1n kir\u00e1ly \u00e9s Gizella kir\u00e1lyn\u0151 egyetlen feln\u0151tt kort meg\u00e9lt fi\u00e1nak neveltet\u00e9s\u00e9re k\u00fcl\u00f6n\u00f6s gondot ford\u00edtottak. Istv\u00e1n kir\u00e1ly az \u0151 sz\u00e1m\u00e1ra foglalta \u00f6ssze az \u201eIntelmekben\u201d a j\u00f3 uralkod\u00f3 teend\u0151it, tan\u00edt\u00f3j\u00e1nak pedig a k\u00e9s\u0151bb szentt\u00e9 avatott Gell\u00e9rt p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t b\u00edzta meg. Imre sokat im\u00e1dkozott, sokszor csendes templomokban b\u00fajt meg zavartalanul foh\u00e1szkodni. Egy ilyen \u00e9jszakai im\u00e1n kapta azt az isteni ind\u00edttat\u00e1st, hogy \u00f6r\u00f6k\u00f6s sz\u00fczess\u00e9gre fogadalmat tegyen. 1031-ben a koron\u00e1z\u00e1sra k\u00e9sz\u00fclve nagy vad\u00e1szatot tartottak, itt azonban egy vaddiszn\u00f3 rontott r\u00e1 \u00e9s hal\u00e1losan megsebes\u00edtette. P\u00e1r nap m\u00falva 1031. szeptember 2-\u00e1n meghalt, \u00edgy Istv\u00e1n kir\u00e1ly ut\u00f3d n\u00e9lk\u00fcl maradt.Az olt\u00e1rn\u00e1l helyezt\u00e9k el \u00e9desanyja, Boldog Gizella kir\u00e1lyn\u0151 csonterekly\u00e9j\u00e9t csipk\u00e9zett arany ereklyetart\u00f3ban. Fent az \u00fcvegablakon II. Szent Henrik cs\u00e1sz\u00e1r, Imre herceg nagyb\u00e1tyja van.\t\t\t<\/p>\n \t\tA kereszthaj\u00f3 Magyarok Nagyasszonya olt\u00e1r\u00e1nak Bencz\u00far festm\u00e9ny\u00e9n az a t\u00f6rt\u00e9nelmi jelenet t\u00e1rul el\u00e9nk, amikor Szent Istv\u00e1n orsz\u00e1ga v\u00e9delm\u00e9t k\u00e9ri a Sz\u0171zany\u00e1t\u00f3l. A legenda szerint \u2013 ut\u00f3d n\u00e9lk\u00fcl maradva \u2013 1038. augusztus 15-\u00e9n, Nagyboldogasszony napj\u00e1n, hal\u00e1la el\u0151tt Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1rott a k\u00f6vetkez\u0151 szavakkal aj\u00e1nlotta f\u00f6l Magyarorsz\u00e1got Sz\u0171z M\u00e1ri\u00e1nak:\u00a0\u201eMennyek kir\u00e1lyn\u0151je, e vil\u00e1g jeles \u00fajj\u00e1szerz\u0151je, v\u00e9gs\u0151 k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9seimben a szentegyh\u00e1zat a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6kkel, papokkal, az orsz\u00e1got a n\u00e9ppel s az urakkal a te oltalmadra b\u00edzom; n\u00e9kik utols\u00f3 istenhozz\u00e1dot mondva lelkemet kezedbe aj\u00e1nlom.\u201d<\/em>\u00a0Az olt\u00e1r jobb oldal\u00e1n \u00e1ll Ohmann B\u00e9la Szent Margitot \u00e1br\u00e1zol\u00f3 szobra. \u00c9desapja, IV. B\u00e9la kir\u00e1ly a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s idej\u00e9n aj\u00e1nlotta fel l\u00e1ny\u00e1t Istennek az orsz\u00e1g megmenek\u00fcl\u00e9s\u00e9\u00e9rt. A gy\u0151zelem ut\u00e1n ker\u00fclt Margit a domonkos ap\u00e1c\u00e1khoz a Nyulak-sziget\u00e9re, ami a mai Margitsziget. A bal oldali szoborf\u00fcl\u00e9kben Szent Istv\u00e1n fia, Imre herceg l\u00e1that\u00f3.Az olt\u00e1r f\u00f6l\u00f6tt a f\u00e9lk\u00f6r\u00edves \u00fcvegablakon a magyar Szent Korona k\u00e9pe jelenik meg.\t\t\t<\/p>\n A bej\u00e1rat k\u00f6zel\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 az egyh\u00e1zzene v\u00e9d\u0151szentj\u00e9nek, Szent Cec\u00edli\u00e1nak olt\u00e1rk\u00e9pe, amelyet N\u00e1dler R\u00f3bert k\u00e9sz\u00edtett. Felette pedig Alexandriai Szent Katalin a tizenn\u00e9gy seg\u00edt\u0151szent egyike. A hagyom\u00e1ny szerint ezek a szentek a hal\u00e1luk el\u0151tt \u00edg\u00e9retet kaptak Istent\u0151l, hogy a hozz\u00e1juk fordul\u00f3kat nagy bajokban megseg\u00edthetik.<\/p>\n \t\tA templom centr\u00e1lis ter\u00e9ben az els\u0151 uralkod\u00f3 dinasztia, az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1z szentjeit \u00e1br\u00e1zol\u00f3 alkot\u00e1sokat tal\u00e1lunk. A kupola alatti szoborf\u00fclk\u00e9k egyik\u00e9ben Str\u00f3bl Alajos feh\u00e9rm\u00e1rv\u00e1ny szobra, a velencei sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Szent Gell\u00e9rtet \u00e9s neveltj\u00e9t, Szent Imr\u00e9t \u00e1br\u00e1zolja. Gell\u00e9rt p\u00fcsp\u00f6k v\u00e9rtan\u00fahal\u00e1lt halt a pog\u00e1nyl\u00e1zad\u00e1sok idej\u00e9n. Az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi szentek k\u00f6r\u00e9ben szeml\u00e9lhetj\u00fck m\u00e9g Senyei K\u00e1roly l\u00edrai szobr\u00e1t \u00c1rp\u00e1dh\u00e1zi Szent Erzs\u00e9betr\u0151l, a k\u00f6z\u00e9pkor jeles karitat\u00edv szentj\u00e9r\u0151l. Szent L\u00e1szl\u00f3, a lovagi er\u00e9nyekkel \u00e9kesked\u0151 \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi uralkod\u00f3, szil\u00e1rd\u00edtotta meg v\u00e9glegesen a kereszt\u00e9nys\u00e9get haz\u00e1nkban. Az \u0151t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 szobor Fadrusz J\u00e1nos, az eml\u00e9km\u0171szobr\u00e1szat kiv\u00e1l\u00f3 egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9nek utols\u00f3 m\u0171ve. Az eredetileg tervezett fresk\u00f3k helyett a mennyezetre \u00e9s a kupol\u00e1ra \u00fcvegmozaikok ker\u00fcltek. Ezek k\u00f6z\u00fcl a nagyobbakat a velencei Salviati c\u00e9g, a kisebbeket a pesti R\u00f3th Miksa manufakt\u00fara k\u00e9sz\u00edtette el. A f\u0151kupola mozaikjait Lotz K\u00e1roly tervezte, amelyek a mennyorsz\u00e1got \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k k\u00f6z\u00e9pen a Teremt\u0151 Atyaisten alakj\u00e1val. Az \u00d3- \u00e9s \u00dajsz\u00f6vets\u00e9g kapcsolat\u00e1ra utal a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k \u00e9s Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nos mozaiksora, akik Krisztust veszik k\u00f6r\u00fcl. A kupol\u00e1t tart\u00f3 pill\u00e9rk\u00f6tegek feletti mez\u0151ket a n\u00e9gy evang\u00e9lista k\u00e9pe d\u00edsz\u00edti: M\u00e1t\u00e9, M\u00e1rk, Luk\u00e1cs \u00e9s J\u00e1nos az attrib\u00fatumokkal l\u00e1that\u00f3. Ugyancsak Lotz K\u00e1roly tervei alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fcltek el a sz\u00e9les dongaboltozatokon l\u00e1that\u00f3 mozaikok: J\u00e9zus Krisztus sz\u00fclet\u00e9se, a tan\u00edt\u00f3 J\u00e9zus, Jairus le\u00e1ny\u00e1nak felt\u00e1maszt\u00e1sa \u00e9s J\u00e9zus Krisztus h\u00fasv\u00e9ti felt\u00e1mad\u00e1sa.\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t Az orgon\u00e1t 1905-ben Angster J\u00f3zsef orgona\u00e9p\u00edt\u0151 mester k\u00e9sz\u00edtette. A 65 regiszteres hangszernek ekkor h\u00e1rom billenty\u0171sora \u00e9s ped\u00e1lja, hatsoros szabad kombin\u00e1ci\u00f3ja, pneumatikus vez\u00e9rl\u00e9se \u00e9s t\u00e1skal\u00e1d\u00e1i voltak 1932-ben \u00e1talak\u00edtott\u00e1k n\u00e9gy manu\u00e1losra, \u00e9s v\u00e1ltozatainak sz\u00e1m\u00e1t is megn\u00f6velt\u00e9k. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e1talak\u00edt\u00e1st 1937-ben a Rieger Orgonagy\u00e1r v\u00e9gezte, ekkor v\u00e1ltozatainak sz\u00e1ma 79 volt. A legut\u00f3bbi \u00e1talak\u00edt\u00e1si munk\u00e1latok 1992-ben kezd\u0151dtek, \u00e9s 2004-ben fejez\u0151dtek be. A hangszer mozgathat\u00f3 j\u00e1tsz\u00f3asztalt kapott, sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes vez\u00e9rl\u00e9ssel, elektromos trakt\u00far\u00e1val, sz\u00e9ll\u00e1d\u00e1it fel\u00faj\u00edtott\u00e1k k\u00fapl\u00e1d\u00e1s rendszerben. A munk\u00e1latokat a budapesti V\u00e1radi \u00e9s fia orgona\u00e9p\u00edt\u0151 c\u00e9g v\u00e9gezte. Regisztereinek sz\u00e1ma jelenleg 93, szabad kombin\u00e1ci\u00f3inak sz\u00e1ma 1152. K\u00fcl\u00f6n \u00e9rdekess\u00e9ge a v\u00edzszintesen a homlokzatb\u00f3l ki\u00e1ll\u00f3 trombitasor. Az eredeti orgon\u00e1nak 9 nyelvj\u00e1t\u00e9ka volt, jelenleg 22 van. S\u00edpjainak sz\u00e1ma 7544, a legnagyobb s\u00edp hossza 10,5 m, a legkisebb s\u00edp\u00e9 5 mm. Az orgona leveg\u0151ell\u00e1t\u00e1s\u00e1t 3 nagy teljes\u00edtm\u00e9ny\u0171 elektromos ventil\u00e1tor biztos\u00edtja. Az orgonaszekr\u00e9ny Kauser J\u00f3zsef tervei szerint Th\u00e9k Endre b\u00fatorgy\u00e1r\u00e1ban k\u00e9sz\u00fclt. Legut\u00f3bbi fel\u00faj\u00edt\u00e1sa sor\u00e1n 22 kar\u00e1tos aranyf\u00fcstlapokkal \u00fajra aranyozt\u00e1k.<\/p>\nSzent Adalbert olt\u00e1r<\/h2>\n
Az olt\u00e1rkereszt hely\u00e9n 2012 \u00f3ta \u00e1ll Boldog IV. K\u00e1roly (1887-1922) magyar apostoli kir\u00e1ly (ausztriai cs\u00e1sz\u00e1r \u00e9s cseh kir\u00e1ly) bordacsont-ereklyetart\u00f3 mellszobra, aki az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia utols\u00f3 uralkod\u00f3ja volt. V\u00e1llain a XVIII. sz\u00e1zadban alap\u00edtott Magyar Kir\u00e1lyi Szent Istv\u00e1n Rend d\u00edszgall\u00e9rja l\u00e1that\u00f3. A hitvall\u00f3 uralkod\u00f3 tisztelet\u00e9t K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9s vil\u00e1gszerte a K\u00e1roly Kir\u00e1ly Imaliga \u00e1polja.<\/p>\nSzent Kereszt olt\u00e1r<\/h2>\n
Az olt\u00e1r f\u00f6l\u00f6tt a f\u00e9lk\u00f6r\u00edves \u00fcvegablak az Apostoli Szentsz\u00e9k c\u00edmer\u00e9t \u00e1br\u00e1zolja.<\/p>\nSzent J\u00f3zsef olt\u00e1r<\/h2>\n
Szent Imre olt\u00e1r<\/h2>\n
Magyarok Nagyasszonya olt\u00e1r<\/h2>\n
Szent Cec\u00edlia olt\u00e1r<\/h2>\n
Kupola<\/h2>\n
![\"\"](\"https:\/\/basilica.lovaszdenes.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/01\/IMG_0709-2-1024x683.jpg\")
\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/p>\nA Szent Istv\u00e1n Bazilika nagyorgon\u00e1ja<\/h2>\n
![\"\"](\"https:\/\/basilica.lovaszdenes.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/01\/IMG_0704-2-1024x1024.jpg\")
\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t