Látnivalók - Budapesti Szent István Bazilika

Turizmus

A Szent István Bazilika rövid története

A Szent István Bazilikát Hild József tervei szerint 1851-ben kezdték építeni korának klasszicista stílusjegyeiben. A főváros legnagyobb római katolikus temploma viszontagságos körülmények között épült fel. Egy évvel Hild halála után, 1868-ban a kupola beomlott. Az építkezés folytatásával Ybl Miklóst bízták meg, aki a tervezés hibáit kijavította és a templom egészét a reneszánsz elemeinek alkalmazásával átfogalmazta. Ybl Miklós 1891-ben bekövetkezett halála után az épület belső terének kialakítását, berendezését, valamint díszítését Kauser József építész és Lollok Lénárd plébános egységes ikonográfiai program szerint tervezte meg. A templom 1897-től az első magyar király, Szent István nevét viseli, akinek személye a magyarság történelmét döntően befolyásolta, hiszen Magyarország általa vált keresztény állammá. Kizárólag magyar szobrász- és festőművészeket kértek fel a műalkotások elkészítésére. A templom felszentelésére 1905-ben került sor. A zárókövet 1906-ban I. Ferenc József jelenlétében helyezték el. Az épületet 1983 és 2003 között teljes körűen felújították.

A Bazilika homlokzata

A főhomlokzaton Jézus Krisztus szavai olvashatók: „EGO SUM VIA VERITAS ET VITA”, „Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet”. A timpanon szoborcsoportja Szűz Máriát ábrázolja ölében a kisded Jézussal, magyar királyokkal és szentekkel körülvéve. A torony szoborfülkéiben a négy nyugati egyházatya (Ambrus, Jeromos, Ágoston és Nagy Szent Gergely pápa) szobra látható. A kupoladob fülkéiben a négy evangelista (Máté, Márk, Lukács és János) ülő alakja tekint a négy égtáj felé. A keleti oldal homlokzati galériáján áll Jézus Krisztus és az őt körülvevő 12 apostol nagyméretű szoborcsoportja. A homlokzati szobrok mindegyikét Feszler Leó készítette. A templom előcsarnokában Szamovolszky Ödön Apostol kapuja fölött látható a Bazilika névadó szentjének márványtondója, amelyet Senyei Károly mintázott meg. A félköríves mozaik Thán Mór alkotása, a felhőkön trónoló Megváltóval.

Harangok

A Bazilika harangjai a Nagyboldogasszony harang kivételével a két világháborúviszontagságai áldozatául estek. Ez a harang volt a legelső és az északnyugati toronyban helyezték el. 1863-ban öntötték Walser Ferenc öntödéjében. Különleges hangzásának és anyagösszetételének köszönhette, hogy kegyelmi kérvény alapján megmenekülhetett a rekvirálástól. A passaui Perner cég részben önkéntes jóvátétel, részben pedig a német katolikusok és a Rotary Klub adományaiból pótolta az elhurcolt harangokat (1990 és 1993 között). Jelenleg a két toronyban 6 harang lakik. Közöttük az ország legnagyobbja, melyet Szent István nevére szenteltek, 9250 kg tömegű. A délnyugati torony egyedüli lakóját 1990-ben öntötték. Csak különleges alkalmakkor kondul meg. Mély, öblös zúgása kíséri az augusztus 20-ai körmenetet. Az északnyugati torony 5 harangja az eredeti öntöttvas állványon függ és felváltva szólalnak meg. A Nagyboldogasszony 3100 kg, a Szent Henrik 2150 kg, a Boldog Gizella 1200 kg, a Szent Imre 750 kg, a Szent Erzsébet harang pedig 500 kg tömegű.

Szent István királyunk kézereklyéjének története

István király 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hunyt el. A fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott és mumifikálódott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból, és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték.

A kincstár őre Merkur volt, aki később eltulajdonította a szent ereklyét és bihari birtokán rejtette el. Mikor Szent László hírt hallott az ereklyéről, felkereste Merkurt a birtokán. Megbocsátott a „tolvajnak” és a Szent Jobb megtalálásának helyén, első királyunk tiszteletére, a szent ereklye méltó elhelyezésére, Szent Jobbi apátságot alapított. Ezután sorsa hányattatott: Székesfehérváron, Boszniában, Raguzában (Dalmácia, ma Dubrovnik) is őrizték, majd 1771-ben Mária Terézia Budára hozatta. Itt a Szent Jobbot az Angolkisasszonyok gondjaira bízta, ezzel együtt elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-nak megünneplését.
Az 1800-as évek elején II. József rendeletére a keresztesek férfirendje őrizte, majd a rend megszűnése után, 1865-től az esztergomi főegyházmegye feladata volt a Szent Jobb biztonságos őrzése. Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig volt látható. A háború viszontagságai elől nyugatra menekítették, ahonnan 1945. augusztus 19-én került vissza Magyarországra. 1950-ben a Szent István Bazilika plébániájának őrzésére bízták. 1987-től a Szent Jobb (mai Mária-kápolna) kápolnában volt látható, 2018 óta a templomtérben szemlélhető meg. Kettős ereklyetartó óvja: a külső kápolna alakú neogótikus ereklyeház 1862-ben készült Bécsben Lippert József tervei alapján. A belső üveghengerben helyezték el a Szent Király kézereklyéjét. Minden év augusztus 20-án Szent Jobb körmenettel ünnepeljük államalapító Szent Királyunkat.
A Szent Jobb a Bazilikában a Nagyboldogasszony oltárnál található.

Főoltár

Az impozáns szentély oszlopsorral körülvett főoltárának baldachinja alatt áll a Bazilika névadó szentjének carrarai márványból faragott szobra, kezében az apostoli és királyi hatalom jelképeivel: a kettős kereszttel és az országalmával. A baldachin tetején Gábriel arkangyal szobra áll, kezében a Szent Koronával, amelyet II. Szilveszter pápa küldött apostoli királyunknak az első évezredfordulón. A szentély hátsó falát Mayer Ede bronz dombormű sorozata díszíti a Szent Király életéből vett jelenetekkel. Ezek a következők: Szent István legyőzi Koppányt, Asztrik apát megérkezik Rómából a Szent Koronával, Pannonhalma megalapítása, Szent István átadja az Intelmeket Szent Imre hercegnek. Az oltár mögött a Szent Korona apoteózisa (magasztalása) látható Magyarország és a Főváros címerével. Fölötte olvasható a latin nyelvű fohász, amely magyarul így hangzik: „Szent István király járj közben értünk a századok halhatatlan Királyánál”. A szentély félkupoláján a szentmise részeinek allegorikus ábrázolásai láthatók Benczúr Gyula tervei alapján: Kyrie eleison, Christe eleison; Gloria in excelsis Deo; O salutaris Hostia; Dona nobis pacem; Benedicamus Domino Alleluja.

Szent Adalbert oltár

A bal oldalhajó bejárata mellett Roskovics Ignác festménye örökíti meg az Esztergomi Főegyházmegye védőszentjét, Prága egykori püspökét, Szent Adalbertet (956-997). A vértanú püspök 994–995-ben járt Magyarországon, ő keresztelte és bérmálta meg Szent Istvánt. Adalbert a balti népek térítése során, 997. április 23-án halt vértanúhalált (erre utalnak az oltárképen látható lándzsák), teste Lengyelországban nyugszik. 999-ben avatta szentté II. Szilveszter pápa, akitől a magyar uralkodó a függetlenségét jelentő királyi koronát kapta. Az üvegablakra 2003-ban került a korábbi ideiglenes plébániatemplom (és a városrész) névadója, Szent (III. Babenberg) Lipót (1073-1136) alakja, aki egyben Ausztria védőszentje.

Az oltárkereszt helyén 2012 óta áll Boldog IV. Károly (1887-1922) magyar apostoli király (ausztriai császár és cseh király) bordacsont-ereklyetartó mellszobra, aki az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodója volt. Vállain a XVIII. században alapított Magyar Királyi Szent István Rend díszgallérja látható. A hitvalló uralkodó tiszteletét Közép-Európában és világszerte a Károly Király Imaliga ápolja.

Szent Kereszt oltár

A kereszthajó nagyméretű oltárképe a megfeszített Krisztust ábrázolja, amely Stettka Gyula megrendítő szépségű festménye. A festmény különlegessége, hogy ha elsétálunk előtte, bárhol állunk meg, Jézus térdei mindig felénk néznek. A bal oldali szoborfülkében I. Ferenc József császár adománya, Assisi Szent Ferencet ábrázoló szobor látható. A jobb oldaliban pedig Gonzaga Szent Alajos szobra van, amely hívek adománya. Mindkettő szobor Stróbl Alajos alkotása. A tabernákulumon Herpka Géza tanár alkotása az élet és halál, a jobb oldali az élet fája, Pietá jelenetét ábrázolja.

Az oltár fölött a félköríves üvegablak az Apostoli Szentszék címerét ábrázolja.

Szent József oltár

A következő oltár Feszty Árpád triptichonja a gyermek Jézust tanító Szent Józseffel, valamint Szent Péter és Szent Pál apostol alakjával. Szent Péter a mennyek kapujának kulcsát tartja a kezében, míg Pál apostol egy kardot, amely a vértanúhalálát jelképezi. Az üvegablakon Szent András és az andráskereszt látható. A legenda szerint Szent Andrást a saját kérésére feszítették átlós keresztre, mivel azt mondta, hogy nem méltó a Krisztuséval azonos formájú keresztre feszítésre.

Szent Imre oltár

A következő oltáron Szent István fia, Szent Imre herceg szüzességi fogadalmának festménye látható id. Vastagh Györgytől. István király és Gizella királynő egyetlen felnőtt kort megélt fiának neveltetésére különös gondot fordítottak. István király az ő számára foglalta össze az „Intelmekben” a jó uralkodó teendőit, tanítójának pedig a később szentté avatott Gellért püspököt bízta meg. Imre sokat imádkozott, sokszor csendes templomokban bújt meg zavartalanul fohászkodni. Egy ilyen éjszakai imán kapta azt az isteni indíttatást, hogy örökös szüzességre fogadalmat tegyen. 1031-ben a koronázásra készülve nagy vadászatot tartottak, itt azonban egy vaddisznó rontott rá és halálosan megsebesítette. Pár nap múlva 1031. szeptember 2-án meghalt, így István király utód nélkül maradt.

Az oltárnál helyezték el édesanyja, Boldog Gizella királynő csontereklyéjét csipkézett arany ereklyetartóban. Fent az üvegablakon II. Szent Henrik császár, Imre herceg nagybátyja van.

Magyarok Nagyasszonya oltár

A kereszthajó Magyarok Nagyasszonya oltárának Benczúr festményén az a történelmi jelenet tárul elénk, amikor Szent István országa védelmét kéri a Szűzanyától. A legenda szerint – utód nélkül maradva – 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, halála előtt Székesfehérvárott a következő szavakkal ajánlotta föl Magyarországot Szűz Máriának:

„Mennyek királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.”

Az oltár jobb oldalán áll Ohmann Béla Szent Margitot ábrázoló szobra. Édesapja, IV. Béla király a tatárjárás idején ajánlotta fel lányát Istennek az ország megmeneküléséért. A győzelem után került Margit a domonkos apácákhoz a Nyulak-szigetére, ami a mai Margitsziget. A bal oldali szoborfülékben Szent István fia, Imre herceg látható.

Az oltár fölött a félköríves üvegablakon a magyar Szent Korona képe jelenik meg.

Szent Cecília oltár

A bejárat közelében található az egyházzene védőszentjének, Szent Cecíliának oltárképe, amelyet Nádler Róbert készített. Felette pedig Alexandriai Szent Katalin a tizennégy segítőszent egyike. A hagyomány szerint ezek a szentek a haláluk előtt ígéretet kaptak Istentől, hogy a hozzájuk fordulókat nagy bajokban megsegíthetik.

Kupola

A templom centrális terében az első uralkodó dinasztia, az Árpád-ház szentjeit ábrázoló alkotásokat találunk. A kupola alatti szoborfülkék egyikében Stróbl Alajos fehérmárvány szobra, a velencei származású Szent Gellértet és neveltjét, Szent Imrét ábrázolja. Gellért püspök vértanúhalált halt a pogánylázadások idején. Az Árpád-házi szentek körében szemlélhetjük még Senyei Károly lírai szobrát Árpádházi Szent Erzsébetről, a középkor jeles karitatív szentjéről. Szent László, a lovagi erényekkel ékeskedő Árpád-házi uralkodó, szilárdította meg véglegesen a kereszténységet hazánkban. Az őt ábrázoló szobor Fadrusz János, az emlékműszobrászat kiváló egyéniségének utolsó műve. Az eredetileg tervezett freskók helyett a mennyezetre és a kupolára üvegmozaikok kerültek. Ezek közül a nagyobbakat a velencei Salviati cég, a kisebbeket a pesti Róth Miksa manufaktúra készítette el. A főkupola mozaikjait Lotz Károly tervezte, amelyek a mennyországot ábrázolják középen a Teremtő Atyaisten alakjával. Az Ó- és Újszövetség kapcsolatára utal a próféták és Keresztelő Szent János mozaiksora, akik Krisztust veszik körül. A kupolát tartó pillérkötegek feletti mezőket a négy evangélista képe díszíti: Máté, Márk, Lukács és János az attribútumokkal látható. Ugyancsak Lotz Károly tervei alapján készültek el a széles dongaboltozatokon látható mozaikok: Jézus Krisztus születése, a tanító Jézus, Jairus leányának feltámasztása és Jézus Krisztus húsvéti feltámadása.

A Szent István Bazilika nagyorgonája

Az orgonát 1905-ben Angster József orgonaépítő mester készítette. A 65 regiszteres hangszernek ekkor három billentyűsora és pedálja, hatsoros szabad kombinációja, pneumatikus vezérlése és táskaládái voltak 1932-ben átalakították négy manuálosra, és változatainak számát is megnövelték. A következő átalakítást 1937-ben a Rieger Orgonagyár végezte, ekkor változatainak száma 79 volt. A legutóbbi átalakítási munkálatok 1992-ben kezdődtek, és 2004-ben fejeződtek be. A hangszer mozgatható játszóasztalt kapott, számítógépes vezérléssel, elektromos traktúrával, szélládáit felújították kúpládás rendszerben. A munkálatokat a budapesti Váradi és fia orgonaépítő cég végezte. Regisztereinek száma jelenleg 93, szabad kombinációinak száma 1152. Külön érdekessége a vízszintesen a homlokzatból kiálló trombitasor. Az eredeti orgonának 9 nyelvjátéka volt, jelenleg 22 van. Sípjainak száma 7544, a legnagyobb síp hossza 10,5 m, a legkisebb sípé 5 mm. Az orgona levegőellátását 3 nagy teljesítményű elektromos ventilátor biztosítja. Az orgonaszekrény Kauser József tervei szerint Thék Endre bútorgyárában készült. Legutóbbi felújítása során 22 karátos aranyfüstlapokkal újra aranyozták.